A képet a Képfeltöltés.hu tárolja.

Egy albi élete

Röviden összefoglalva: egy miskolci srác vagyok, felköltöztem Budapestre, hogy itt járjak egyetemre, és 4 eszméletlenül hülye haverommal lakok együtt egy albérletben. Mindennapjainkba szeretnélek bevezetni titeket, és a számomra (és remélhetőleg számotokra is) vicces helyzetekbe, amiket nap mint nap átélek.

Friss topikok

Címkék

Aberrációinkról...

2011.12.29. 01:31 Mr. Pé

Semmi komoly elkorcsosulást nem tudunk felmutatni, tehát ne várjatok azzal induló sztorikat, hogy "éppen amikor 12 éves maláj prostik vérében fürödtem..." Aki ilyenekre vágyik, annak a rossz hír az, hogy nem a megfelelő weboldalra tévedt, a jó hír, hogy olvashatja zseniálisabbnál zseniálisabb, és emellett betegesen szerény írásainkat:D

Egyik szórakozásunk és stresszlevezető tevékenységünk mostanában a közös sorozatnézés. Ez eddig nem is perverz, valóban. De mi gyermekkorunk rajzfilm(sorozat)-termésének legjavából szoktunk válogatni:D Legutóbb a Herkules rajzfilmváltozatát néztük, de mostanában a Pokémon-ra vagyunk igazán ráfüggve, hogy így mondjam. Ugye hogy így már felvonja az ember a szemöldökét? Természetesen nem lenne olyan poénos e tevékenység, ha nem válnánk mindig lelkes audio-kommentárokká. Például nem lenne vicces Joy nővér minden városban való felbukkanása, ha nem fűznénk hozzá mindig, hogy PHINA vagy BIATCH:D

Ezekből két lakótársunk csak annyit hall, hogy kb két percenként fél percen keresztül artikulálatlanul röhögünk. Volt is olyan párbeszéd a két másik srác között, amikor az egyik éppen hazajött, hogy

 - Csá... Zsé-ék? (---bentről hallja a röhögést---) Ja, pokémont néznek, oké...

Mr Bé perverziója a darálós, őrjöngős, hörgős, a sounds like "a szomszédban teljes erőből téglát flexelnek"-típusú hard-black-death-metál bömböltetése. Ez az a fajta zene, amitől fél perc után epilepsziás rohamot kapsz... 

Mr Zsé és Mr Té a "hogyan csináljunk tartós kurvabüdöset a konyhába"-projekt lelkes hívei. Mr Zsé popcorn-odaégetési skillje például párját ritkítja, míg Mr Té az olajban sütés nemes (és iszonyat büdös) művészetét űzi rendszeresen és nagy lelkesedéssel. Mr Té ezen kívül nagyobb hangvételű anyagcsere-folyamatait (valóvilágosan fogalmazva a szarást) sem szokta elkapkodni, de ne az "elolvasok egy újságcikket trónolás közben"-re tessék ám gondolni, hanem a "hm, még egy epizód Így jártam anyátokkal belefér"-re. (E tevékenysége miatt egyszer majdnem beszopta, mert miközben ő gyanútlanul ült a WC-n, teljes kényelemben, hazaérkezett a hullarészeg Mr Bé, ami nem lett volna, gond, csakhogy azzal a lendülettel rontott volna be a WC-be, hogy telirókázza azt. Mr Bének Mr Té szerencséjére volt annyi lélekjelenléte, hogy megforduljon és a fürdőszobában eressze ki a "démont".)

Jómagam idegesítő tevékenysége a tejlenyúlás magasfokon. Ugyanis én képtelen vagyok kávé nélkül üzemképessé válni a nap elején, de a kávéba meg tej kell, amit meg ha nem veszek, akkor jönnek a kényszermegoldások, jellemzően a "Mr Zsé, hadd nyúljak már tőled tejet...", illetve "Mr Té, adj mán a tejedből, ne sajnáld tőlem, teee" mondatokkal operálva...

Egymás hülyeségeit ugyanakkor meglehetősen jól toleráljuk, még senki nem akart megkéselni senkit, még senki nem zárt be senkit a sufniba, ami közel 4 hónap alatt azért jó eredmény...

(Na megyek, megfenem a baltát, mert Mr Zsé már megint popcornt készít....)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyalbielete.blog.hu/api/trackback/id/tr833503347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása